Bevallom, én mindig is úgy álltam hozzá a történelemhez, hogy az érettségi tételekben és a történelemkönyvekben szereplő figurák bizony hús-vér emberek voltak, ugyanolyan emberi gyengeségekkel és hibákkal, ugyanolyan gondolatokkal, félelmekkel vagy éppen bátor, esetleg formabontó gondolatokkal, mint amilyenekkel mi is rendelkezünk. Ők is voltak betegek, nekik is voltak félelmeik, szerelmeik. Azt gondolom, a mai posztban szereplő embernél keresve sem találhatnánk emberibb figurát. Lássuk hát ma az oly sokak által annyira várt és követelt posztot: Olvassatok érdekességeket VIII. Henrik angol királyról! Ha valakiről, róla aztán akadnak érdekességek bőven. Készüljetek, mert ez egy nagyon hosszú poszt lesz!
Henrik édesapja volt az, aki lezárta a híres Rózsák háborúját, a 30 évig tartó, a York és a Lancester uralkodóházak közti polgárháborút azáltal, hogy Lancester-háziként legyőzte III. Richárdot és feleségül vette a York-házi Erzsébet hercegnőt - és hopp, ezzel megalapította a Tudor-házat.
Képzeljétek, a későbbi VIII. Henrik csak másodszülött fiú volt, azaz nem született leendő királynak! Volt ugyanis egy bátyja, Artúr herceg. Artúr volt a trónörökös, azonban ő 25 évesen váratlanul meghalt, így lett Henriknek egyáltalán esélye a trón elfoglalására.
Henrik édesapja, VII. Henrik 1509-ben meghalt, és a leghíresebb angol uralkodó ezzel trónra került. Ekkor volt 17 éves, és 1547-ben bekövetkezett haláláig, 38 éven át uralkodott az ország felett. Az édesapa, a Tudor-házat megalapító VII. Henrik egy pazar kápolnát építtetett magának és feleségének a Westminster Apátságban, azóta is ott alussza álmát. Akárhányszor az apátságban járok, szájtátva nézek fel a sírjuknak otthont adó kápolna mennyezetére, ami ilyen csodálatosan néz ki:
Csak hogy tudjuk elhelyezni a kort, amiben VIII. Henrik élt: Nézzük csak, mik történtek Magyarországon ebben a 38 évben? Nálunk ekkor II. (Dobzse) Ulászló, II. Lajos és I. Ferdinánd uralkodtak. Ebben a 38 évben zajlott a Dózsa-féle parasztfelkelés és a mohácsi csata, ekkor foglalta el a török Buda várát, és szakadt az ország három részre. Nem volt egy nyugodt kor itthon sem, meg kell hagyni.
Uralkodása elején Henrik egy nagyon vékony, izmos, jóképűnek számító, művelt, intelligens, több nyelven beszélő reneszánsz ember volt. Sportolt is, nagyon szeretett például teniszezni és lovagolni. Az 1510-es években még senki sem hitte volna, hogy néhány évtized múlva mennyire megváltozik majd minden.
Bár Henrik uralkodóként sok fontos politikai döntést hozott és háborúkat is viselt, leginkább házasságairól ismert – én is leginkább ezekről szeretnék mesélni most.
Első felesége, Aragóniai Katalin eredetileg Henrik bátyjának, Artúr hercegnek volt a hitvese, de a herceg váratlan és korai halála miatt csupán fél évig volt feleség. Henrik később feleségül vette az özvegy hercegnőt, így hát ő lett az első felesége. Azt gondolom, hogy kevesen tudják, hogy ez a házasság 24 évig tartott! Henrik azonban megunta, hogy Katalin ennyi év alatt egyetlen életben maradt gyermeket tudott csak szülni, mégpedig egy lányt, Mária hercegnőt, a későbbi I. Mária (Véres Mária) királynőt. Katalin sajnos többször elvetélt, életben maradó fiú utód pedig nem született. Felesége mellett Henrik szeretőket is tartott, a legérdekesebb és legismertebb közülük talán Boleyn Mária, Boleyn Anna nővére volt, akinek mindkét gyermeke Henriktől született - állítólag.
Lássuk be, hogy egy olyan uralkodónak, aki csak a második király az uralkodóház történetében, a legfontosabb célja, hogy fenntartsa a trónutódlást, azaz fiú utódokat kell nemzenie. Katalin sajnos 24 év alatt nem tudott megfelelni ennek az elvárásnak, ráadásul Henrik szeme megakadt a királyné egyik udvarhölgyén, Boleyn Annán. Anna azonban, ellentétben nővérével, nem adta oda magát a királynak, csakis azzal a feltétellel, ha feleségül veszi őt. Ki csodálkozik hát azon, hogy a 41 éves, fülig szerelmes Henrik minden követ megmozgatott, csak hogy megkaphassa a nála 10 évvel fiatalabb nőt? Azonban volt egy apró probléma: Henrik nős volt, és a katolikus egyház törvényei szerint egy ember csak egyszer házasodhat, hiszen amit Isten egybeköt, ember szét ne válassza... Henrik azzal a kéréssel fordult hát a pápához, hogy érvénytelenítse a Katalinnal kötött házasságát, azzal az indokkal, hogy Katalin tulajdon bátyjának, Artúrnak volt a felesége, ami eredendő bűn. A pápa azonban nemet mondott, ami után hosszú diplomáciai csatározások következtek a pápa és Henrik között, a király mégsem ért el semmit, az egyházfő hajthatatlan maradt. Henriknek nem volt más választása, mint hogy kivonta Angliát a római katolikus egyház fennhatósága alól, megalapította az ország saját egyházát, az Anglikán egyházat, aminek feje nem a római pápa, hanem a mindenkori angol uralkodó - és így, saját hatáskörében engedélyezte magának a válást! Így már semmi nem állt az Annával kötendő házasság útjában, így vált Anna Anglia királynéjává, és hamarosan meg is született közös gyermekük, Erzsébet hercegnő - a későbbi nagy királynő, I. Erzsébet.
Anna azonban amilyen kedves és bájos volt, amíg Henrik udvarolt neki, olyan kibírhatatlan hárpia lett az esküvő után, ráadásul fiút ő sem tudott szülni Henriknek, nem beszélve arról a tényről, hogy Henrik ismét szerelmes lett, a változatosság kedvéért a királyné udvarhölgyébe, Jane Seymour-ba. Annát igen igazságtalan módon megvádolta házasságtöréssel és vérfertőzéssel (a saját testvérével való szexuális kapcsolattal), és rövid úton lefejeztette a londoni Tower-ben. 
Anna halála után már másnap eljegyezte, és a kivégzés után 11 nappal feleségül is vette Jane-t, akit szívből, igazán szeretett, és szerelmük gyümölcse is hamar megfogant: A királyné végre-valahára egészséges fiút, azaz trónörököst szült Henriknek. Henrik azonban nem örülhetett sokáig a kis Edward hercegnek, hiszen életének legnagyobb tragédiája következett be azzal, hogy Jane a szülés után nem sokkal gyermekágyi lázban meghalt. Henrik teljesen magába roskadt, és három évig nem nősült újra. Tanácsadói javaslatára azonban új feleség után nézett, és be is jelentkezett egy potenciális feleség: a mai Németország területéről származó Cleves-i Anna.
Mivel abban az időben sem fotó, sem fax, sem Facebook nem létezett, de Henrik kíváncsi volt jövendőbelije arcára, a király elküldte Annához udvari festőjét, Holbein mestert, hogy fesse le Annát, akiről a fenti, hízelgően kedves képet készítette és ezt mutatta meg Henriknek. Henriknek megtetszett a képen szereplő hölgy, és döntött: Feleségül veszi Annát! Meg is érkezett Angliába Anna, de a valóságban közel sem volt ilyen szép. Henriknek egyáltalán nem tetszett Anna, első találkozásukkor egy lóhoz hasonlította. Fél éven át volt csupán a férje, a házasságot nem is hálták el. Elvált tőle, de Annát nem ejtették a fejére: Csak komoly pénzösszeg és számos birtok tulajdonjoga fejében volt hajlandó belemenni a válásba. Többek között megkapta Henriktől az eredetileg a Boleyn család tulajdonában álló Hever kastélyt is, továbbá a Király húga címet is, amivel élete végéig a királyi család tagjának kijáró, fényűző életmód és a Westminster apátság-béli temetés járt neki. Egyébként bosszúból Henrik kivégeztette a házasságot tető alá hozó Thomas Cromwellt.
Henrik 49 éves korában ismét szerelmes lett: Ezúttal Boleyn Anna unokatestvérébe, Catherine Howard-ba. Henrik nem tanult korábbi hibáiból, hiszen Catherine is udvarhölgy volt. Addigra Henrik fiatalkori karcsúsága, sportossága a múlté volt: Rettenetesen elhízott, palotái emeletére már úgy kellett csörlővel felhúzni, ahogy lova nyergébe is. Lábán fekélyek éktelenkedtek, köszvényes volt és bűzlött. Nem csoda hát, hogy nem tudta kielégíteni a 17 éves királyné testi és lelki igényeit, és az korábbi szeretője, Thomas Culpeper karjaiban kereste a boldogságot.
A főbenjáró bűnnek számító viszony természetesen nagyon hamar kiderült, legfőképpen Catherine elővigyázatlansága miatt, hiszen szerelmes leveleket küldött Culpeper-nek, amiket a király emberei elfogtak, és ilyen egyértelmű bizonyítékkal nem lehetett kérdéses Catherine királyné és Culpeper sorsra: Mindkettőjüket lefejezték. Catherine romantikus hősként halt meg 18 évesen, hiszen lefejezésekor ezeket a szavakat mondta a vérpadon:
"Királynéként halok meg, bár szívesebben halnék meg Thomas Culpeper feleségeként!"
Henrik 50 évesen sem adta fel, és hatodszor is az oltár elé állt. Utolsó felesége Catherine Parr volt, akivel közel hat évig élt. A kedves, hűséges asszony szerepe leginkább arra korlátozódott, hogy ápolja egyre betegebb férjét, és hogy kibékítse Henriket három különböző anyától származó gyermekével: Máriával, Erzsébettel és Edwarddal.
Catherine Parr túlélte férjét, aki 55 éves korában halt meg. Egy szomorú adalék az utolsó feleség további sorsáról: Miután megözvegyült, ismét férjhez ment, de egy éven belül gyermekszülés utáni gyermekágyi lázban meghalt.
VIII. Henrik életéről rengeteg érdekesség maradt fenn, hadd szemezgessek ezek közül néhányat:
Bárkit, aki Henrik 50 méteres környezetében, vagy vele egy teremben tartózkodva kardot rántott, kivégezték.
Uralkodása alatt becslések szerint 70.000 embert végeztek ki. A kivégzési módszerek között szerepelt lefejezés, akasztás, felnégyelés. Érdekesség, hogy lánya és utódja, I. Mária, aki összesen csupán 300 embert végeztetett ki, kiérdemelte a Véres Mária (Bloody Mary) gúnynevet, Henriket mégsem hívja senki Véres Henriknek, annak ellenére sem, hogy Máriánál több, mint 200-szor több embert végeztek ki uralkodása alatt.
Henrik 190 cm magas volt, ami abban a korban hihetetlen nagy testmagasságnak számított.
Súlygyarapodásáról a Tower of Londonban őrzött, bármelyik látogató által megtekinthető eredeti páncéljai árulkodnak. Fiatalkori páncélmérete alapján kb. 80 kg-os lehetett, miközben időskori páncélja alapján 140 kilogrammra becsülik testsúlyát.
Henrik egyik páncélja látható a képen. Érdekesség, hogy a férfiasságánál egy kitüremkedés látható. Ez azt a célt szolgálta, hogy ha könnyítenie kellett magán, ne kelljen az egész páncélt levenni, csupán ki kellett nyitnia ezt a kiálló alkalmatosságot. A király páncéljáról ezt a szokást a katonák elkezdték másolni, és minél nagyobb ilyen kitüremkedést kovácsoltattak maguknak, annál férfiasabbnak tűntek. Henrik divatot teremtett! Ezért láthatunk hát ilyen, mai szemmel nézve igencsak vicces páncélokat abból a korból.
1521-ben Henrik megkapta a pápától a Hit védelmezője címet. Később, amikor a válás miatti egyházszakadás okán kiátkozta, ezt természetesen visszavonta.
Henrik imádta a zenét, több hangszeren játszott, és abban az időszakban, amikor Boleyn Annának udvarolt, még egy szerelmes balladát is írt neki.
Henriknek 50 palotája volt. Volt, amit maga építtetett, volt, amit elkobzott, de olyan is volt, amit ajándékba kapott, mint például a csodálatos Hampton Court palotát.
Henriket legutóbb 2003 októberében látták. A dátum nem tévedés, ugyanis a Hampton Court palota biztonsági kamerája ezt a képet rögzítette 11 évvel ezelőtt: Mi más lenne ez, ha nem a palotában sokat időző Henrik szelleme?
Minden uralkodó igyekszik még életében elkészíteni a saját síremlékét, természetesen a lehető legdíszesebb, és őt az utókor számára minél dicsőbb színben ábrázoló formában. Henrik ezt valamiért elmulasztotta, és amikor meghalt, neki nem volt kész síremléke, ahová eltemethették volna. Eltemették hát a windsori kastély területén lévő Szent György-kápolnába, de a halálát követő évtizedek viharos történelme során egyszerűen elfelejtették, hogy hol van a sírja! Az 1800-as évek közepén kezdtek ásatásokat a kápolnában, mely során meg is találták Henrik csontjait. Henriket exhumálták és egy új koporsóban a kápolna alatti kriptában temették újra szeretett harmadik felesége, Jane Seymour, illetve az 1649-ben lefejezett I. Károly mellé. A bal oldali képen egy 1880-ban készült rajz látható, mely a kicsit sem a hozzájuk méltó kriptát mutatja: Középen Henrik, jobbra Jane, balra Károly koporsója fekszik. A jobb oldali fotón pedig a kripta felett lévő fekete márvány lap látható. Ezt nem igazán szabad lefotózni, de azért titokban készítettem egy képet...
Henriket lehet vádolni azzal, hogy szívtelen, despotikus, kegyetlen uralkodó volt, tízezrek gyilkosa, két feleségének kivégzője, de vajon ez abban a korban nem volt szinte természetes? Szenvedélyes, dúsgazdag, óriási hatalommal bíró férfi volt, akinek az ország kormányzásán túl a dinasztia fenntartásának terhe is nyomta a vállát. Lehet, hogy a helyében, abban a korban, mi is hasonlóan cselekedtünk volna. Az sem véletlen, hogy az angolok mind a mai napig egyik legnagyobb uralkodójukat, egyházalapítójukat tisztelik benne, és személye rengeteg ajándéktárgyon megjelenik, legyen az hűtőmágnes, vonalzó, képeslap, vagy éppen söröskorsó!
A képek forrása: saját képek, illetve www.flickr.com
