Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

2014.02.27.
10:39

Írta: DóraTibor

I. Miksa mexikói császár

Mai főhősünk neve, azt gondolom, hogy szinte teljesen ismeretlen előttetek. Azonban olyan érdekes az 1832-ben született Miksa mexikói császár története, hogy szerintem érdemes végigolvasni a posztot.

justo3.jpg

Ki is volt Miksa császár, avagy születéskori nevén Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa József főherceg? Nos, ő nem volt más, mint I. Ferenc József osztrák császár és magyar király öccse! Ilyen szempontból, ha Ferenc József akár betegségben, vagy balesetben 1858 előtt - ekkor született meg fia, Rudolf koronaherceg - meghalt volna, vagy ha sikerült volna Libényi János Ferenc József elleni merényletkísérlete, akkor cikkünk címszereplőjében, Miksában bizony egy magyar királyt tisztelhetnénk, hiszen ő lett volna az addig gyermektelen Ferenc József utódja a magyar és az osztrák trónon, minden valószínűség szerint II. Miksa néven.

De hogy került egy schönbrunni születésű, huszonéves herceg a távoli Mexikó trónjára? Nos, Franciaország  megszállta Mexikót és elűzték a hatalmon lévő köztársasági elnököt, Benito Juárezt. A franciák a trónt a velük szövetséges osztrákoknak ajánlották fel, amit Miksa 1864-ben elfogadott - így lett mexikói császár. Hatalma azonban csak névleges volt, hiszen a franciák gyarmatként kezelték Mexikót, nem is csoda, ha a nép fellázadt az új uralom ellen, győzött a forradalom és 1867-ben Juárez visszatért a hatalomba. A történészek szerint jó szándékú, és az eseményekkel csupán sodródó Miksát 1867-ben két tábornokával együtt csupán 34 évesen kivégezték. Manet híres festménye erről a kivégzésről készült.

justo4.jpg

Miksa holttestét a forradalmárok egy héten át közszemlére tették, majd néhány hét múlva az addigra már igen rossz állapotban lévő holttestet egy hosszú tengeri hajút során Bécsbe szállították. A kivégzés után a császárné, Sarolta elméje megbomlott és így élte le visszalévő 60 évét.

justo5.jpgA koporsó megérkezett Bécsbe, és Miksa (illetve Ferenc József császár) édesanyja, Zsófia főhercegnő megtekintette a holttestet, de nem ismerte fel benne a fiát... Ennek ellenére Miksát eltemették a kapucinosok templomának kriptájába, ma is ott alussza örök álmát, édesanyjától kb. 50, Ferenc Józseftől kb. 100 méterre.

justo2.jpg

Eddig tart a hivatalos, a történelemkönyvekben olvasható történet. Azonban, mint oly sokszor, itt is olyan dolgok történtek, amik minimum elgondolkodtatóak.

A mexikói forradalom győzelme után egy közeli országban, Salvadorban felbukkant egy németül folyékonyan beszélő és számos másik európai nyelvet ismerő, az európai uralkodóházak etikettjét jól ismerő férfi, aki Justo Armas néven mutatkozott be és igen gyorsan közvetlen kapcsolatba került a salvadori nemességgel. Armas vendéglátó vállalkozást nyitott és az ő vállalkozása szolgáltatta a helyi nemesi paloták számára az ételt és az italt.

Justo Armasról idős korában egy fotó is készült. Figyeljétek meg a nagyfokú hasonlóságot a jobb oldali képen látható Armas és a bal oldali képen látható I. Ferenc József között! Fülformájuk és kopaszságuk különösen árulkodó, hiszen a férfiak az elmélet szerint testvérek voltak.

justo7.jpg

Miket tudunk még Justo Armas életéről és erről az elméletről?

Miksa császár kivégzésére sor került, ez tény. Azonban számos történész szerint a Miksára célzó katonák puskájában vaktöltények voltak, hiszen született egy megállapodás Juárez és a bukott császár között. Mivel mindketten tagjai voltak a szabadkőműves mozgalomnak, melynek egyik alapelve, hogy egy szabadkőműves semmilyen körülmények között nem ölhet meg egy másik szabadkőművest, az elnök megmentette Miksa életét. A kivégzésre a forradalom nyomására sor kellett, hogy kerüljön, hiszen Juárez be akarta bizonyítani a nép és a világ előtt, hogy Mexikó egy független, a saját lábán megálló ország, de ténylegesen, elvei miatt nem hajthatta végre az ítéletet. A alku szerint Miksa életben maradt, de soha, semmilyen körülmények között nem fedhette fel múltját. Új személyazonosságot kellett felvennie és örökre elhagyta Mexikót.

Az elmélet hívei szerint egy másik, Miksára hasonlító férfi holttestét tették a koporsóba, Testén kívül az arcába is belelőttek, hogy ne lehessen könnyen felismerni, és nem véletlenül teltek el hetek a kivégzés és a hazaszállítás között, hiszen ennyi idő alatt a holttest természetes bomlási folyamata miatt nehezen felismerhetővé válik az arc.

A Justo Armas minden valószínűség szerint egy felvett név, ami a Miksa császár halálos ítéletében szereplő, spanyol nyelvű hecho justo por las armas kifejezéssel, ami a kivégzés módját (fegyverrel való igazságszolgáltatás) adta meg.

Justo Armast 1916-ban, Ferenc József közelgő halála előtt titokzatos osztrák diplomaták látogatták meg Salvadorban, azt kérve, hogy térjen haza Ausztriába és foglalja el a birodalom trónját, hiszen Ferenc Józsefnek nem maradt életben fiú utóda, így ő volt a trónörökös! Justo ezt a Juárez-zel kötött megállapodása alapján elhárította. Ha ez igaz, akkor Bécsben mindenről tudtak!

Justo Armas 1936-ban halt meg. Ha valóban ő volt Miksa, akkor 104 éves korában. Ez sem elképzelhetetlen, hiszen számos példát ismerünk európai uralkodócsaládok tagjairól, akik megérték a 100 éves kort.

A történet csattanóját néhány évvel ezelőtt egy salvadori tudós, Rolando Déneke szolgáltatta, aki Habsurg Ottó engedélyével exhumáltatta Justo Armas csontjait, és DNS vizsgálattal megállapította, hogy Armas tagja volt a Habsburg családnak!

Ha a történet igaz, akkor bizony át kell írni a történelemkönyveket.

A képek forrása: az internetről szabadon letölthető állományok

2 komment

Címkék: történelem kivégzés rejtély Bécs I. Ferenc József I. Miksa mexikói császár Kapucinusok temploma

A bejegyzés trackback címe:

https://olvass-erdekessegeket.blog.hu/api/trackback/id/tr125834465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tyto Alba 2017.09.10. 17:22:36

Tisztelt Szerző! Ha lefordít egy cikket, az attól még nem az ön írása. Legalább a forrást megadhatta volna...
www.zeit.de/2014/02/kaiser-maximilian-mexiko/seite-2

DóraTibor 2017.09.10. 17:27:15

@Tyto Alba: Köszönöm kedves, építő jellegű kritikáját. A hivatkozott cikket nem olvastam, de ahogy rákattintottam, sokkal hosszabb, mint az, amennyit én írtam. Forrásként több helyről is gyűjtöttem ehhez a cikkhez is információkat, pl. a bécsi Kapucinusok kriptájának egyik munkatársától is. Természetesen Internetes források, saját tapasztalatok, könyvek is szerepelnek a cikkeim forrásai között, de vagyok annyira művelt, korrekt és iskolázott ember, hogy plagizálni nem szoktam, ezúttal sem tettem.
Minden jót kívánok Önnek sok szeretettel. Tibor
süti beállítások módosítása