Több, mint fél év kihagyás után folytatom a híres emberekről, helyekről, érdekességekről szóló blogomat. Mai történetünk főszereplője egy Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach nevű hölgy, akit ezen a néven vajmi kevesen ismernek fel. A hivatalos, magyar nyelvű neve így hangzik: Wittelsbach Erzsébet. Akinek így sem mond sokat a címszereplő neve, elárulom: a mindenki által egyszerűen csak Sisi-nek hívott osztrák császárnéról és magyar királynéról fog a mai poszt szólni.
Erzsébet tehát osztrák császárné és magyar királyné volt, de ha szigorúan vesszük a származását, sem osztrák, sem magyar nem volt, hanem német. München környékén, Bajorországban született 1837-ben. Azokat a tényeket mindannyian jól ismerjük, hogy I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége volt, szerette a magyarokat, legendásan szép és kedves nő volt, de vajon a legérdekesebb információknak is birtokában vagyunk személyével kapcsolatban? Korábbi szokásomhoz híven ezúttal is pontokba szedve említem meg az életéhez kötődő legérdekesebb pontokat:
Erzsébetnek hét testvére volt, sorrendben ő volt szülei harmadik gyermeke. Sisi karácsonyi ajándék volt, hiszen december 24-én született. Feljegyezték, hogy egy, már kifejlett foggal a szájában született meg, ami Bajorországban az életét végigkísérő nagy szerencse jelének számít.
Szülei első unokatestvérek voltak, azaz Sisi egy vérfertőző kapcsolatból született! Nemesi és uralkodócsaládok esetében azonban ez nem volt szokatlan dolog, sőt, teljesen bevett szokás volt a közeli rokonokkal való házasodás.
Egyik nővérét, Ilonát (becenevén: Nené-t) gyerekkora óta úgy nevelték, hogy ő lesz majd Ferenc József felesége. Az első találkozásukkor azonban az akkor 23 éves császár első látásra beleszeretett a kijelölt menyasszony, Nené húgába: Az alig 16 éves Erzsébetbe!
Az Erzsébet és Ferenc József közötti esküvőt 1854-ben kötötték meg, az ifjú feleség még 17 éves sem volt ekkor! Aki az előbb meglepődött azon, hogy Sisi szülei unokatestvérek voltak, most még jobban meg fog lepődni, hiszen Sisi és Ferenc József szintén unokatestvérek voltak! Ferenc József édesanyja, Zsófia és Sisi édesanyja, Ludovika voltak édestestvérek. Sisi-nek és Ferenc Józsefnek tehát ugyanaz a személy volt a nagypapája: I. Miksa bajor király. Az esküvőhöz a vérfertőző kapcsolat miatt be kellett szerezni a pápa engedélyét is!
Erzsébet nevét a legtöbben így ismerjük: Sissi. Ez azonban téves írásmód, hiszen ő sosem használta így a nevét. Családja vagy Sisi-nek vagy Lisi-nek becézte őt! Egyik magánlevelét, mint itt látjátok, Lisi-ként írta alá, Ferenc József pedig Sisi-ként becézte korai leveleiben.
Hogy terjedt el mégis a két s-sel írt, téves, Sissi-verzió? A híres filmből! 1955 és 1957 között osztrák filmesek ugyanis forgattak három Sissi-filmet - melyeket még ma is minden karácsonykor lead valamelyik TV-csatorna... A legtöbben a filmcím miatt hívjuk a királynét Sissi-nek. Állítólag azért kellett kettő s-sel írni a film címében a nevét, mert a Habsburg család nem adta engedélyét a betűhív névidézéshez.
Ha már a filmnél járunk: A filmben a Sissi-t alakító Romy Schneider édesanyja, Magda Schneider játszotta a királyné édesanyját, a fiatal Ferenc Józsefet alakító színész, Karlheinz Böhm pedig idén tavasszal halt meg, 86 éves korában. No de vissza az igazi Sisi történetéhez!
Sisi és Ferenc József az uralkodóházakban ritkaságszámba menő szerelmi házasságot kötöttek, ami azonban, leginkább a császár munkamániája és Zsófia főhercegnő (aki ugyebár egy személyben volt Sisi nagynénje és anyósa!) ellenszenve és mesterkedései miatt nagyon hamar megromlott. Sisi négy gyermeket szült: három lányt és egy fiút. Ferenc József teljesen elhanyagolta Sisit, leginkább munkájának és szeretőinek élt, így Sisi harminc éves korára beteges, depressziós, magányos nővé vált. Lelki eredetű betegségek kínozták, teljesen elhidegült férjétől, és gyógyulást keresve gyakran fordult meg a tengernél, imádta például Korfu szigetét. Tudtátok, hogy a tenger iránti rajongását Sisi úgy is kifejezte, hogy vállára egy vasmacskát tetováltatott?
Legendák szólnak arról, hogy Andrássy Gyula grófhoz, a kiegyezés utáni magyar miniszterelnökhöz gyengéd szálak fűzték, a korabeli pletykák szerint legkisebb gyermeke nem Ferenc Józseftől, hanem Andrássytól született. Erre azonban semmiféle levéltári, tudományos bizonyíték nincsen: történészek szerint pusztán tisztelet és barátság volt a két, Magyarországon nagyon tisztelt, hasonló gondolkodású ember között.
Sisi legendásan szép nő volt. Egyetlen szépséghibája volt csupán: Fogai nagyon csúnyák voltak. Efeletti szégyenében sosem nevetett, sőt, sosem mosolygott nyilvánosan, és ahol csak tudta, kerülte a beszélgetést is. Hűtlenkedő férjétől ráadásul nemi betegséget kapott, ami miatt amúgy sem szép fogai elfeketedtek, majd kihullottak. Idős korában egyes beszámolók szerint műfogsort használt.
Szépségét tudatosan ápolta. Csodaszép, bokájáig érő, sötétbarna haját napi két órán át ápolták-fésülték az udvarhölgyek, és ha a művelet végén az elvártnál több hajszál maradt a földön, Sisi irtózatos haragra gerjedt – emiatt a fésülést végző hölgyek ügyesen a szoknyájuk alá rejtették a kihullott hajszálakat. A hajzuhatag több kilót nyomott, a nagy súly miatt sokszor fájt a fejbőre és a nyaka, feje is. Haját tojással, mézzel, konyakkal kezelték, hogy minél fényesebb legyen. A hajmosás, melyre három hetente került sor, egy egész napig tartott. Alakja legendásan karcsú volt. 172 centiméteres testmagasságához képest csupán 50 kiló volt! Formáját a sportnak (lovaglás, torna), az állandó fogyókúrának és az egészségtelenül szorosra húzott fűzőnek köszönhette. Nézzétek ezt a képet: Ez ám a darázsderék!
Megromlott házassága miatt menekült Bécsből. Rengeteg időt töltött Gödöllőn, Svájcban és a már említett Korfu szigetén. Néha évekre eltűnt Bécsből: utazgatott, jótékonykodott. Annyira elhidegült férjétől, hogy irtózott a testi kapcsolattól. Akármilyen hihetetlen, de személyesen választotta ki férje szeretőit, csak hogy megússza az együttléteket. Legjobban sikerült választása egy Katharina Schratt nevű színésznő volt, aki utolsó éveiben a császár félhivatalos szeretője lett, olyannyira, hogy Ferenc József végrendeletében komoly összeget hagyott a színésznőre.
Minden szülő elképzelhető legnagyobb tragédiája gyermeke halála. Sisinek két gyermeke elvesztését kellett megélnie: Elsőszülött lánya, Zsófia két éves korában tífuszban halt meg, egyetlen fia, a trónörökös Rudolf herceg pedig a császárral való politikai és személyes ellentétek, valamint szerelmi okok miatt öngyilkosságot követett el.
Sisi-n életének utolsó éveiben elhatalmasodott a depresszió, csakis fekete ruhát viselt. Álnéven utazgatott Európa-szerte udvarhölgyével, egyedül ebben lelt némi örömet. Egyik ilyen útja során felkereste Svájcot is. 1898. szeptember 10-ét írtak, amikor Genfben hajókázni indult az őt kísérő Száray Irma grófnővel, amikor egy férfi váratlanul odalépett hozzá, fellökte, majd elszaladt.
Sisi-t a magyar grófnő felsegítette a földről, majd felkísérte a hajó fedélzetére. Amikor a hajó elindult, a 60 éves császárné hirtelen elájult. Száray Irma grófnő ekkor fedezte fel rajta a sebet, és ekkor döbbent rá, hogy a férfi nem fellökte, hanem egy kihegyezett reszelővel szíven szúrta a császárnét. A hajó visszafordult, de mire kikötött, Sisi eszméletét vesztette és a parton hamarosan meghalt. A császárné merényletkor viselt ruhája és a gyilkos fegyver megtekinthető Bécsben: a ruhán jól látszik a szíve fölött ütött lyuk.
A sors fintora, hogy a merénylő, a 25 éves Luigi Lucheni nem tudta, hogy kit szúr meg: egy anarchista volt, aki mindenképpen meg akart ölni egy nemes származású embert. A ruházata és kísérete alapján egyértelműen nemesi külsővel rendelkező Erzsébet királyné tehát csupán rosszkor volt rossz helyen. Feljegyezték, hogy amikor a rendőrök közölték Lucheni-vel, hogy kit ölt meg, kifejezte büszkeségét és örömét. Lucheni-t életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, tíz évvel később a börtönben felakasztotta magát.
Sisi holttestét hazaszállították Bécsbe és a Habsburgok temetkezési helyére, a bécsi Kapuzinerkirche Kaisergruft nevű kriptájába temették. Óriási tömegek voltak jelen a temetésén, sírján ma, közel 120 évvel halála után is mindig van friss virág és koszorú, sok közülük magyar nemzeti színű szalaggal van átkötve. A Kaisergruft Franz-Joseph-Gruft termében középen Ferenc József császár és király nyugszik, tőle balra Sisi, jobbra pedig Rudolf, a trónörökös.
Halála különösen sokkolta a magyarokat, hiszen nagyon népszerű volt nálunk. Közismert volt a magyar nemzet iránti szeretete, történészek szerint komoly befolyást gyakorolt férjére, hogy létrejöhessen az 1867-es kiegyezés. Halála után Magyarországon több szobrot kapott, de róla nevezték el Budapest Pesterzsébet nevű városrészét, ahogy több más közterületet is. Az ország egyik legforgalmasabb hídja, a budapesti Erzsébet-híd is az ő emlékét őrzi! A régi Erzsébet-hidat egyébként még Sisi életében kezdték el építeni, de a II. világháború végén a német csapatok felrobbantották. 1964-ben adták át a jelenleg is használt, modern, fehér színű hidat. Az pedig csak hab a tortán, hogy a közvetlenül mellette büszkén álló, csodaszép, zöld színű Szabadság-hidat eredetileg Ferenc József-hídnak hívták. Így áll ma is egymás mellett egykori férj és feleség Budapest szívében – hidak formájában.
A képek forrása: saját felvételek, illetve az Internetről szabadon letölthető tartalmak
