Kivégzési módszerekről szóló, az egyes lehetőségeket bemutató posztom második részében folytatom az első részben (link itt) megkezdett felsorolást, továbbra is szigorú betűrendben.
Az első részben az akasztástól a kerékbe törésig jutottam el, 12 különböző, hol viszonylag humánus, hol sokkolóan embertelen módszert bemutatva. Mai cikkemben újabb 13 halálbüntetési forma következik.
13. KERESZTRE FESZÍTÉS
Keresztény embereknek nem újdonság ez a fajta kivégzési mód, hiszen Jézus Krisztus is a feszületen halt meg. De mi is pontosan ez a büntetés és mi a lényege?
A keresztre feszítést az ókori Rómában kezdték el alkalmazni, és ez számított az egyik legkegyetlenebb kivégzési módnak. A keresztre feszített embert csuklóinál és bokáinál fogva odakötözték egy jellemzően T alakú fához, a tenyerén vagy a csuklóján keresztül oda is szögezték egy 20-25 centiméteres szöggel, majd a keresztet felállították. Mivel a függő test teljes súlyát a kinyújtott karoknak kellett tartani, a rekeszizmoknak nagyon nagy munkát kellett végezni, hogy az illető levegőt kapjon. A keresztre feszítés szó arra utal, hogy az illetőt a saját testsúlya odafeszíti a kereszthez, és minden egyes levegővételkor el kell onnan távolodnia. Ez azonban egy idő után már lehetetlenné válik a fáradtság miatt, a halál pedig fulladás miatt következik be. Kegyetlen módszer ez, hiszen gyakran két-három nap is eltelt a keresztre feszített ember haláláig. Egyes esetekben kegyelemből tüzet raktak a kereszt lábánál, hogy a füstben hamarabb megfulladjon, vagy dárdát szúrtak a szívbe, hogy egyből meghaljon az erre a szörnyű sorsra ítélt ember.
14. KETTÉFŰRÉSZELÉS
Hátborzongató már a szó is - hát még a kivitelezése! Szintén a középkori Európa találmánya ez a rettenetes halálnem. Az elítéltet lábával felfelé fellógatják egy állványra, majd egy éles fűrésszel, mintha fatörzs lenne, elkezdik kettévágni. Nincs szó a kettéfűrészelésre ítélt emberek fájdalmára és szenvedésér! S hogy miért fejjel lefelé végzik a fűrészelést? Azért, hogy a fejben maradjon vér, azaz az illető a lehető legkésőbb veszítse el az eszméletét, azaz a lehető legtovább maradjon életben és szenvedjen. Embertelen.
15. LEFEJEZÉS
A lefejezésnek két altípusáról szeretnék írni. Az egyik a karddal / pallossal, a másik a bárddal / fejszével végrehajtott kivégzés.
15/A KARDDAL VAGY PALLOSSAL
Az elítélt letérdel, a szeme egyes esetekben be van kötve, kezei vagy össze vannak kötve a háta mögött, vagy imára vannak kulcsolva. A hóhér a térdelő és imádkozó elítélt mögött áll, és borotvaéles kardjával egy nagy erejű, oldalirányú suhintással metszi le a fejét. Szerencsés esetben a fej első csapásra leválik a testről, ám ügyetlen vagy kezdő hóhér, esetleg egy vastagabb nyak esetében a koponyaalapot vagy a vállat találja a csapás, amivel óriási fájdalmat és szenvedést okoz a halálraítéltnek.
15/B BÁRDDAL VAGY FEJSZÉVEL
Az elítélt ebben az esetben egy, kifejezetten kivégzésre készített fa tönk elé kell, hogy letérdeljen, melyre fejét úgy hajtja rá, hogy a nyaka a tönk felső részén nyugodjon. A csapás pontosságának elősegítése érdekében a tönkbe egy, az áll behelyezésére szolgáló mélyedés van faragva. Az oldalt álló hóhér a fejét a tönkre hajtó és a tönköt két kézzel átölelő (vagy hátrakötött kezű) elítéltre felülről sújt le. A bárd / fejsze pontossága elviekben nagyobb, mint a kardé, ám egy elhibázott ütéssel sokkal súlyosabb sérüléseket és irgalmatlanul nagy fájdalmat lehet okozni az áldozatnak. Ez utóbbi történt pl. 1685. július 15-én a londoni Tower Hill-en, ahol James Scott-ot, Monmouth hercegét öt, hét vagy nyolc csapással tudta csak a hóhér lefejezni - a különböző források nem egyeznek meg a csapások pontos számát illetően. A 36 éves férfi iszonyatos fájdalmak és szenvedés közepette lehelte ki lelkét.
16. LING CHI
Ahogy a nevéből is látszik, ez a kivégzési mód kínai eredetű, a szó magyar jelentése ezer vágás. A kínai császárok elrettentésképpen szokták erre a halálnemre ítélni az ellenük lázadókat és a felségsértőket. Az áldozatot kikötözték egy oszlophoz, és borotvaéles késekkel szisztematikusan vágni, metszeni kezdték. A hóhérok levágták az elítélt füleit, orrát, melleit, combjáról a húst, nemi szerveit, majd, már-már kegyelemdöfésként vagy elvágták a torkát, vagy szíven szúrták. Ezer éven át volt érvényben ez a módszer, csak 1905-ben törölték el véglegesen.
17. LOVAKKAL VALÓ SZÉTTÉPÉS
Európai módszer volt a középkorban, hogy a lemeztelenített áldozat kezeit és lábait négy lóhoz kötözték, majd egyszerre adtak a lovaknak parancsot az indulásra. A kifeszített ember ízületei azonnal kipattantak, majd a lovak ereje ki is szakította a helyükről a végtagokat. A sokkos állapotba került, négy helyről intenzíven vérző áldozatnak percei voltak a halál beálltáig.
18. MÁGLYAHALÁL
Eretnekek, boszorkányok büntetése volt ez a középkor legsötétebb éveiben. Az erre a borzalmas halálra ítélt nőt vagy férfit kikötözték egy vastag oszlophoz, mely alá előzőleg rengeteg száraz ágat, rőzsét és fát hordtak. A kivégzési mód mögötti elv az volt, hogy az eretnekeknek és a boszorkányoknak a holtteste teljesen semmisüljön meg, hogy a végítélet napján ne legyen meg a test vagy a csontváz a feltámadáshoz. A kor bigottan vallásos emberének ez talán még nagyobb büntetés volt, mint maga a halál.
A lángnyelvek között szenvedő és jajveszékelő szerencsétlenek egyébként jellemzően nem a tűz okozta borzalmas égési sérülések miatt haltak meg, hanem megfulladtak a nagy füstben. Füstöt, valamint forró levegőt, szinte lángokat nyeltek, a tüdő működése ettől omlott össze. Amennyiben az elítélt családja meg tudta vesztegetni a hóhért, akkor az a rőzsekupacba nyers ágakat is tett, melyek nagyobb füsttel égtek, így hamarabb fulladt meg az illető. A másik, a könyörületes halált elősegítő módszer az volt, hogy a kikötözött ember nyakába egy puskaporos zacskót tettek, mely a hő hatására felrobbant, azonnal kioltva a szerencsétlen áldozat életét. Sok szenvedéstől menekültek meg így a szerencsésebbek - már ha ebben a kategóriában lehet ilyen szót használni egyáltalán.
19. MEGFŐZÉS
Akármilyen hihetetlen és megdöbbentő, a középkori Európában és Ázsiában létezett ez a fajta halálbüntetés. Kegyetlen és iszonyatos fájdalommal járt, amikor az embert forró olajjal vagy vízzel teli kádba tették, ahol a szó szoros értelmében élve megfőzték. A halál az óriási hő hatására következett be. A holttestet aztán igen gyakran addig főzték, míg a csontokat ki tudták venni az üstből.
20. MEGKÖVEZÉS
A leginkább az iszlám világban elterjedt kivégzési módszer lényege, hogy egy csoport körbeállja az áldozatot, akit gyakran derékig beásnak a talajba, hogy ne tudjon elmenekülni, és mindannyian egyszerre köveket kezdenek szórni a testére, addig, amíg a beásott személy bele nem hal. A házasságtörők klasszikus büntetésekor fontos volt az az alapelv, hogy a teljes közösség együtt kövezi meg a bűnöst, azaz nem egyetlen személy hajtja végre az ítéletet.
21. PATKÁNYOKKAL VALÓ KIVÉGZÉS
Ez a legrettenetesebb halál, amit el tudok képzelni. Az elítéltet háton fekve kikötik egy padra, lekötözik, majd a hasára egy fém ketrecet - kalitkát helyeznek, benne patkányokkal. Ekkor a kalitka tetejére parazsat tesznek, mely egy idő után annyira átmelegíti a fém ketrecet, hogy a patkányok ösztönösen menekülni kezdenek - és mivel nem tudnak másfelé kijutni, berágják - befúrják magukat a kikötött ember belső szervei közé. Az ember a sokkhatásba, a vérveszteségbe vagy a fertőzésbe hal bele. A patkányos kivégzésbe még belegondolni is rettenetes - ép ésszel fel nem fogható, ki talál ki ilyen embertelenséget! Egyes horror-múzeumokban viaszbábukon mutatják be ezt a módszert, ez a kép is innen származik.
22. SORTŰZ
A sortzűz egyes országokban napjainkban is alkalmazott kivégzési forma, főleg katonákkal és államférfiakkal szemben szokták alkalmazni. Miksa, mexikói császárt (cikkem róla itt), Nicolae Ceausescut (róla pedig itt) is így végezték ki, ahogy Antonescu román diktátort, Che Guevara kubai-argentin forradalmárt, a tizenháromból négy aradi vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnököt, illetve számos náci háborús bűnöst is.
A halál ebben az esetben viszonylag hamar bekövetkezik, hiszen a halálra ítélteket vagy letérdeltetik, vagy hozzákötözik állva egy oszlophoz, majd egy 4-6 főből álló katonai egység a szívre célozva egyszerre ad le lövéseket. A szív a lövések becsapódása után szétroncsolódik és azonnal leáll. Amennyiben az orvos azt állapítja meg, hogy pontatlan célzás mégsem halt meg az elítélt, akkor egy, a halántékra célzott kegyelemlövéssel végeznek az illetővel.
23. SÚLLYAL VALÓ KIVÉGZÉS
A horror magasiskolája ez a módszer is. A kivégzés alapgondolata abból a tényből jön, hogy az ember belső szerveit védő csontváz törékeny. Egyes ókori és középkori, keleti kultúrákban feljegyeztek eseteket, amikor az elítélt fejét egy elefánttal tapostatták szét. Hatékony és gyors megoldás, meg kell hagyni, mindenképpen gyorsabb a másik verziónál, amikor egy fából készült lapot helyeznek a szerencsétlen emberre, és addig hordják rá a súlyos köveket, amíg a test egyszer csak össze nem roppan. Hátborzongató!
24. TARKÓLÖVÉS
Úgy tartják, hogy ez a módszer okozza az egyik leggyorsabb és legbiztosabb halált. Az elítélt térdel vagy áll. A hóhér a háta mögé lép, és a fej hátsó-alsó részén, a tarkón keresztül egészen közelről golyót röpít a fejébe. A golyó az áldozat homlokán lép ki a koponyából, de előtte olyan roncsolást végez az agyban, amitől azonnal beáll a halál. A sztálini Szovjetunióban olyannyira kedvelt volt ez a módszer, hogy egy kétes hírű világrekord is kötődik hozzá. Sztálin egyik legmegbízhatóbb embere, Vaszilij Blohin ugyanis 1926 és 1952 között saját kezűleg lőtt agyon becslések szerint 30-40 ezer embert, köztük a katyni vérengzésben egyes egyedül 28 nap alatt 7.000 lengyel katonatisztet, orvost, tanárt, jogászt, értelmiségit. Ezekkel a borzalmas tettekkel Blohin a Guiness rekordok könyvébe is bekerült, mint a világtörténelem során a legtöbb embert sajt kezűleg meggyilkoló ember. És mindegyikőjükkel tarkólövéssel végzett.
25. VADÁLLATOKKAL VALÓ SZÉTTÉPETÉS
Képzeljük el az ókori Rómát, s benne a gladiátorok viadalát egy nagy arénában! A történelemórákról mindenkinek ismerős díszletből vegyük ki a gladiátorokat, helyettük képzeljünk oda vadállatokat: tigrist, leopárdot vagy oroszlánt, valamint egy teljesen fegyvertelen elítéltet. A tömegnek szórakozás kellett, hát megkapták... Számtalan ókeresztény mártír lelte halálát vadállatok éles fogai és körmei között.
A lista végére érve néhány szubjektív gondolatot engedjenek meg nekem az olvasók. A poszt nem másról szólt, mint bemutatta azokat a módszereket, melyeket emberek találtak ki embertársaik életének kioltására a történelem során. Láttunk köztük egészen humánus, de elképesztően kegyetlen, kifejezetten a fájdalom és a szenvedés növelését célzó megoldásokat is - utóbbiak alkalmazását véleményem szerint semmilyen vallás, politika vagy katonai rendszer nem tudja igazolni. Nekünk, ma élő embereknek arra kell törekednünk, hogy ezek a borzalmak sehol, a Föld egyetlen pontján se történhessenek meg - ahol pedig sajnos napjainkban is folynak, ott abbamaradjanak.
A képek forrása: Az Internetről szabadon letölthető állományok
