Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

2018.03.03.
14:09

Írta: DóraTibor

A székesfehérvári Királyi Bazilika

Ha van épület Magyarországon, ami "az" épület, a csupa nagy betűs ÉPÜLET, az szerintem nem a Mátyás-templom, nem a Parlament és nem is az egri vár. Országunk történelmének legfontosabb, legszentebb és legérdekesebb épülete kétségkívül a székesfehérvári Királyi Bazilika - pontosabban az egykori Királyi Bazilika, amit sajnos ma már így ismerünk: Romkert.

bazilika_1.JPG

Székesfehérvár szívében, a Püspöki Palota, és az Országalma-szobor tőszomszédságában, de a sokak által gyakran látogatott Alba Plázától is csupán öt perc sétára található meg ez a terület, ami romjaiban ma már csak sejteti az egykor itt állt hatalmas és gyönyörű bazilika elképesztő méreteit.

Egészen biztos vagyok benne, hogy Olvasóim közül sokan jártak már itt, de abban is biztos vagyok, hogy sokan még sosem látogattak el ide, annak ellenére, hogy esetleg közel élnek Székesfehérvárhoz. Hiszen ugyan mi néznivaló volna egy zöld réten és pár kőfal-maradványon? Bevallom, tizenéves koromban jómagam is voltam itt egy iskolai kirándulás során, és ugyanezt gondoltam.

Ez a terület azonban mára a szememben megtestesít mindent, ami a középkori Magyarországgal kapcsolatos. Ezek a kövek kézzelfogható közelségbe hozzák nekünk Mátyás királyt, Szent Istvánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost, Könyves Kálmánt, Szapolyai Jánost, III. Bélát és még megannyi történelmi személyiséget, akikről az iskolában tanultunk. Ők itt álltak, itt ültek, sokan közülük itt kötöttek házasságot, sokukat itt temettek el. Ez a hely a magyar történelem legfontosabb, legszentebb helyszíne.

Ezen a helyen állt ugyanis a középkori Magyar Királyság legnagyobb, legfontosabb és egyik legdíszesebb épülete, a Nagyboldogasszony Bazilika. Orseolo Pétertől Habsburg Ferdinándig az összes magyar királyt és királynét itt koronáztak meg -  az egyetlen kivétel IV. Béla királyunk volt. Itt tették a koronát 45 király illetve királyné fejére. A 45 fős lista olyan neveket tartalmaz, mint az 50 évig uralkodó Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár, a várnai csatában a halálát lelő I. Ulászló, Hunyadi Mátyás és felesége Beatrix, Jagelló Izabella, Dobzse Ulászló, a mohácsi csatában odaveszett II. Lajos, a Hunyadi Lászlót lefejeztető V. László, vagy Vak Béla király.

A templom falai közé 15 királyunkat temettek el. Ha vissza tudnánk repülni az időben az 1500-as évek elejére, az alábbi uralkodóink sírjánál tudnánk fejet hajtani:

  • Szent István király
  • Könyves Kálmán
  • Vak Béla
  • II. Géza
  • II. László
  • IV. István
  • III. Béla
  • III. László
  • Károly Róbert
  • Nagy Lajos
  • Habsburg Albert
  • Mátyás király
  • ’Dobzse’ Ulászló
  • II. Lajos
  • Szapolyai János

 

Rajtuk kívül olyan történelmi személyiségeknek volt itt a sírja, mint Szent Imre herceg, a megvakított Álmos herceg, Ozorai Pipó vagy Mátyás király édesanyja, az Arany János által megverselt Szilágyi Erzsébet. Mellettük számtalan egyházi főméltóságot, főnemest és erdélyi vajdát is itt helyeztek örök nyugalomra.

Gondoljunk bele: a franciák ma bármikor el tudnak látogatni a Párizs északi részén lévő Saint Denis templomba, ahol valamennyi királyuk síremléke megtalálható - még akkor is, ha az 1789-es forradalom után a csontokat a forradalmárok kiszedték a sírokból és egy közös sírba dobálták azokat.

A lengyeleknek a krakkói Wawel-katedrálisba ellátogatva szintén megvan a lehetőségük, hogy odaálljanak nemzeti nagyjaik, királyaik sírjai elé.

Az angolok a londoni Westminster Abbey-ben és a windsori Szent György kápolnában tudnak tisztelegni királyaik sírjánál mind a mai napig.

A cseheknek a prágai Hradzsinban található Szent Vitus katedrálisban tehetik meg ugyanezt, míg az osztrákok a bécsi Kapuzinerkirche altemplomában tudják felkeresni Ferenc József, Mária Terézia és a többiek sírját.

Nekünk, magyaroknak, sajnos csak ezek a kövek maradtak meg egykori mesés gazdagságú és szépségű templomunkból. A történelem, a várak, és templomok szerelmeseként nekem az egyik legnagyobb szívfájdalmam ennek az épületnek a teljes pusztulása.

Néhány példán keresztül szeretném bemutatni ezt a fantasztikus épületet.

- Sajnos hiteles ábrázolás nem maradt fenn az épület megjelenéséről, ezért a kutatók csak kő-maradványokból és középkori utazók beszámolóiból tudnak következtetni a bazilika külső és belső díszítésére. Az egyik ábrázolás a Képes Krónikából származik, ezen a képen épp lángol az épület:

szekesfehervar_in_fire.jpg

- ez a XVI. századi ábrázolás távolból mutatja az épületet:

bazilika_2.jpg

- A templom méretei elképesztőek voltak. Ez a bazilika volt Európa egyik legnagyobb temploma. Amikor első változata Szent István királyunk halála után nem sokkal elkészült, 60 méter hosszú, 30 méter széles és 30 méter magas volt. Csak, hogy érzékeltessem a magasságot: egy mai, tízemeletes panelház kb. 30-32 méter magas!

- Az 1400-as években egy óriási tornyot építettek hozzá, melynek magassága 70-75, más becslések szerint 80-90 méter lehetett. Ez, az Ozorai Pipóról elnevezett torony korának minden képzeletét felülmúló építészeti csodája volt: közel kétszer magasabb volt, mint a Niagara-vízesés vagy a budapesti Szabadság-szobor! A Pipó-torony jóval magasabb volt, mint az 58 méteres soproni Tűztorony, a 60 méteres Debreceni Református Nagytemplom, és háromszor olyan magas volt, mint az egri minaret vagy a siófoki Víztorony.

- A templom tetőszerkezete többször leégett, az épület számos átépítésen is átesett. Mátyás király végeztette a legutolsó átépítést, bővítést az épületen. A Mátyás-kori átépítés után az épület hossza elérte vagy meg is haladta a 100 métert. Egy száz méter hosszú és 30, de tornyaiban 90 méter magas épület állt itt! Elképesztő méret ez: ilyen hosszú egy mai, szabványos focipálya!

- A www.ricco3dworld.com által készített videóban így képzelik el a templom külsejét Mátyás korában modern, számítógépes grafikával foglalkozó szakemberek:

vid1.JPG

- A templom köveit egyrészt kőbányákból hozták ide, másrészt az óbudai és a táci, lebontott római kori épületekből nyerték. Több kövön ezért római felirat olvasható, Szent István királyunk fennmaradt szarkofágja is egy átfaragott római kori síremlék. Az első király csontjai - jobb kézfeje, a Szent Jobb kivételével - ma már nincsenek meg, ám szarkofágja fennmaradt és meg is tekinthető a Romkertben:

bazilika_4.jpg

-  A középkorban ez az épület volt a királyi oklevelek és iratok őrzőhelye, és itt őrizték a Szent Koronát is.

- A középkori törvények szerint csak azt tekintették törvényes uralkodónak, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával ebben a templomban koronázott meg. Károly Róbertet pl. azért kellett háromszor is megkoronázni, mert az első kettő alkalommal nem volt meg mindhárom feltétel.

 - A templom belső díszítettségét sem lehetséges bemutatni, mivel hiteles ábrázolás nem maradt fenn erről sem. Ám az alábbi idézetek segítenek elképzelni a bazilika mesés gazdagságát: Egy török történetíró feljegyzése szerint "a templom minden szegletében és zugában drága márványból kifaragott, csodálatos alakok" álltak. A Képes Krónika ad hírt arról, hogy "István király dússá tette a maga alapította fehérvári bazilikát, ellátta arany oltárokkal, kelyhekkel és keresztekkel, színaranyból szőtt, drágakövekkel ellátott papi öltözetekkel (...) egyidejűleg Gizella királyné a megnevezett egyházat módfelett gazdagította arany keresztekkel, kannának, oltártáblákkal, kelyhekkel, gyöngyökkel és ékességekkel". Branczeiz Zsuzsanna 2012-ben megjelent kötetében található ez az ábra, ami az ásatásokon előkerült kövekből próbálja rekonstruálni a bazilika főkapuját. Csodálatos, királyi épülethez méltó alkotás lehetett a kapu:

bazilika_3.jpg

- Ebben a youtube videoban a bazilika boltozatát rekonstruálták 3D technológiával:

- Több királyunk holttestét időt, energiát és pénzt nem kímélve nagy távolságokról is ide hozták, hogy az elhunyt uralkodó szent "társaságban": az első király, Szent István síremléke közelében nyugodhasson. Károly Róbert Visegrádon, Mátyás király Bécsben, Nagy Lajos Nagyszombaton, míg II. Lajos a mohácsi csatában halt meg. Mégis, a fehérvári bazilika falai között temették el őket.

 

Az eddigiek alapján egyértelmű, hogy a templomépület központi szerepet töltött be egészen az 1500-as évekig. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi történt, mi akasztotta meg a bazilika egyenletes fejlődését az 1500-as években. A választ a török hódításában találjuk meg.

A török 1543-ban elfoglalta Székesfehérvárt. Feljegyzésekből tudjuk, hogy Szulejmán kifejezett parancsára ekkor még háborítatlanul hagyták a templom sírjait, egyedül Szapolyai János sírját dúlták fel, akinek holttestét ki is vették a sírjából és kidobták a templomból.

A török 1568-ban aztán mecsetként kezdte el használni az épületet, ekkor távolították el a padozat felett elhelyezkedő síremlékeket. A csontok egy része ekkor elkallódhatott, ám meg is maradt sok közülük: az Anjou-kápolnában elásva, halmokba öntve sok csontot találtak a régészek.

A legnagyobb csapás 1601-ben érte az épületet. Keresztény csapatok visszafoglalták a várost a töröktől, ám a lőporraktárnak használt épület az ostrom során felrobbant, a hatalmas Pipó-torony összeomlott, az épület nagy része leégett. S ami igazán megdöbbentő: az ekkor még épen maradt királysírokat keresztény (a mai Belgium és Hollandia területéről érkezett) zsoldoskatonák fosztották ki! Nagy Lajos és családja, illetve Károly Róbert sírjait tehát nem a törökök dúlták fel! Nagy Lajos sírjának csodálatos, márvány fedlapját a zsoldosok egyszerűen felrobbantották, hogy hozzáférjenek a csontváz mellett elhelyezett kincsekhez.

Egy évnyi keresztény uralom után a török visszafoglalta a várost, Székesfehérvár közel 100 évig tehát ismét török kézre került. A török természetesen nem építette újjá a felrobbant templomot: a romok hosszú évtizedeken át pusztultak. Mire a keresztény seregek véglegesen kiűzték a törököt, az egykor csodás templom egy kifosztott, kiégett, félig összedőlt, elhanyagolt, magára hagyott, tetőzet nélküli romhalmaz lett.

A végső csapást azonban nem az idegen zsoldosok és nem is a törökök mérték a templomra. Feljegyezték, hogy Mátyás király vagy az Anjou-k kápolnája az 1700-as, sőt, még az 1800-as évek elején is állt, sőt, mivel ezek a templom 1601-es robbanásától távoli ponton helyezkedtek el, nem sérültek meg végérvényesen. Még miséket is tartottak ezekben az épületrészekben az 1800-as évek elején! Ám a templom maradványait a püspökség és helyi lakosság az 1800-as évek közepén lebontotta. A templom köveit elhordták, a köveket lakóházakba és a városfalba építették be a helyiek.

Megdöbbentő tény, hogy a püspökség az 1800-as években alkalmazott egy kőásót, aki a kiásott kő négyszögöle után 2 Ft-ot kapott. 1839-ben a kőásó úgy vállalta el a munkát, hogy az ásás közben előkerülő ékszereket, kincseket megtarthatta.

A bazilika területén - ma így mondanánk: az ásatási területen - építették fel 1788 és 1801 között a ma is álló püspöki palotát; ez a palota is javarészt a templom köveiből épült fel. A ma álló épület és annak kertje tehát 'belóg' a középkori templom területébe, a palotát szó szerint ráépítették a romokra. (lásd a legelső képet, a légi felvételt.) Egészen biztos vagyok benne, hogy a vakolat alatt temérdek Árpád- és Anjou-kori sírkő, kőfaragvány, díszes építőelem van az épület falaiban, ám mivel a püspöki palota műemlék, ezeket a falakból kiszedni nem lehet. Valószínűleg tehát soha nem fogjuk ezeket a köveket látni.

bazilika_5.JPG

A város fejlődésével aztán egyre több csatornát kellett ásni a belvárosban, és mivel az 1800-as években még nem létezett műemlékvédelem, a munkások csákányukkal, ásóikkal keresztbe-kasul szabdalták az egykori bazilika területét. Feljegyezték, hogy több csontvázat is találtak, de ezeket nem tárták fel; a munkások nemes egyszerűséggel kidobták a sírokból a csontokat és haladtak tovább a munkával. Elképesztő rombolás zajlott ekkor is, több királysír is megsemmisülhetett.

1848-ban aztán márvány sírfedlapon koppant az egyik munkás csákánya. Ekkor a városi tanács már értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, és Érdy János régész 1848. decemberében öt háborítatlan sírt tárt fel, melyből kettő márvány koporsóban volt. Íme egy rajz a feltárt sírokról:

bazilika_7.jpg

A régészek megállapították, hogy III. Béla király és felesége, Antiochiai Anna csontvázát találták meg teljes temetési díszben: halotti koronákkal, gyűrűkkel, melldíszekkel, kardokkal, sarkantyúkkal és egy püspöki kereszttel. A csontvázakat 1898-ban a budavári Mátyás-templomban temették el, ma is ott láthatóak. III. Béla az egyetlen Fehérváron eltemetett király, akinek a sírja ránk maradt. Ám vajon valóban III. Béla és Anna királyné csontjait rejtette a sír? Komoly tudósok vitatják, hogy valóban III. Béláról van szó, hiszen egyrészt az 1100-as évekből származnak a leletek, másrészt csak annak az elhunytnak a sírjába volt szokás püspöki körmeneti keresztet tenni, aki püspök volt - ám Béla sosem volt püspök. Ellenben Könyves Kálmánnal! A ma Budapesten lévő sír tehát hivatalosan III. Béláé, ám egyes szakértők szerint lehet, hogy inkább Könyves Kálmán csontjait rejti.

bazilika_6.jpg

A XIX - XX. századtól több tudatos, régészeti igényességgel és tudatossággal végzett feltárás zajlott az egykori bazilika területén. Meg kell említeni Henszlmann Imre, Kralovánszky Alán és Biczó Piroska nevét, akik az eddigi feltárásokat vezették. A kutatás napjainkban is tart.

A robbanás, robbantás, ostromok, fosztogatások, a sírok feldúlása ellenére maradtak ránk csontok. A régészeti feltárások számtalan csontot hoztak felszínre. Ezeket a csontokat, több esetben teljes csontvázakat a Romkert területén található csontkamrában (osszáriumban) dobozokba zárva helyezték el a szakemberek. Sajnos sírkő, felirat és sírmellékletek híján nem tudjuk, hogy kiknek a koponyái vagy épp lábszárcsontjai maradtak ránk, de nagyon is elképzelhető, hogy erdélyi vajdák, főpapok, vagy épp Mátyás király, Károly Róbert és Nagy Lajos csontjai várják azt, hogy DNS vizsgálatokkal azonosítsák és társítsák őket. Remélem, hogy eljön az az idő, amikor a tudomány fejlődésének köszönhetően lehetőség lesz azonosítani és méltó helyre, kellő tisztelettel eltemetni egykori uralkodóink közül néhányat.

 

Cikkem összeállításához felhasználtam az alábbi köteteket illetve honlapot:

- Branczeiz Zsuzsanna: A székesfehérvári Királyi Bazilika (2012)

- Kralovánszky Alán: Székesfehérvár, Királyi Bazilika I. - II. kötet (1988)

- Fitz Jenő: A székesfehárvári középkori bazilika (1956)

- A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége (szerk.: Farkas Gábor, 1996)

- https://www.youtube.com/watch?v=n6UQv2LNPvI

 

A képek forrása:

Az Internetről szabadon letölthető állományok

 

2 komment

Címkék: történelem háború érdekesség rejtély Székesfehérvár Hunyadi Mátyás Kapucinusok temploma Koronázó Bazilika

A bejegyzés trackback címe:

https://olvass-erdekessegeket.blog.hu/api/trackback/id/tr6613711716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bogyó 2 2018.03.03. 15:29:42

Régi adósság egy ilyen cikk megszületése, köszönjük!
10 éve Krakkóban magam is átgondoltam, hogy mennyire jó a lengyeleknek, hogy megvannak a királysírjaik, hiszen ezek nagyon fontos emlékei egy nemzetnek,furcsa érzés volt, hogy Fehérváron semmit sem láthatunk, Krakkóban még egy magyar királylányt, Hedviget is, Nagy Lajos lányát. Nem a szittya származás meg a sumér-etruszk, hun rokonság vagy a finnugor a lényeg, hanem ezek a sírok lennének azok, ha nem bánt volna el velünk így a történelem. Dicsőbb dolog volna számunkra egy ilyen emlék. Azért a megmaradt dolgokat persze, e templom történetét, romjait, helyét ápolni kell. Vigyázni I.András sírjára Tihanyban, ha már legalább azt megkímélte az idő.

Ákos Szalay 2018.03.04. 21:12:56

Nagyon cizellált igényes írás.Viszont az bizonyos hogy Fehérvár területén sok "vizes" telekvég feltöltéséhez is felhasználták a bazilika építőköveit, sőt még néhány 1850 előtti helyi parasztház falaiból is láttam már bontva mind a Buda környéki hegyekből való köveket,vagy Polgáriból való mészkövet (amit először Gorsiumhoz ,majd a bazilikához használtak fel).Így azért van remény hogy előkerül majd még néhány darab a különböző korokból.
süti beállítások módosítása